Tetvesség | fejtetű | tetvek
1135 Budapest, Jász utca 33-35.
06(1)800-9333, 06(30)633-09-61
  
Tetvesség.hu
A leggyakoribb tetű által okozott emberi megbetegedés a fejtetvesség. Zárt közösségekben (család, gyermekközösségek) gyorsan terjed, és amennyiben nem sikerül a közösség minden tagját egyszerre hatékonyan kezelni, gyakori az újrafertőződés.
Mákszemnyi vámpír, avagy a fejtetvességről
Szinonímák: fejtetvesség, hajtetű, Pediculosis capitis

Az emberi megbetegedéseket okozó tetvek apró, élősködő, vérszívó rovarok. Emberben háromféle tetű tud megtelepedni: a fej-, a ruha- és a lapostetű. Ezek közül az első kettő egy faj két változata, amely külsőleg és testfelépítésében majdnem egyforma, és csak előfordulási helyében, életmódjában tér el egymástól. Külön fajt csak a lapostetű alkot. A ruhatetű szerencsére ritkábban fordul elő, és főképpen az ad számára jelentőséget, hogy fertőző megbetegedéseket (kiütéses tífusz, visszatérő láz) terjeszthet. A lapostetű főképp a nemi szervek környéki szőrzetben él, és elsősorban szexuális úton terjed.

A leggyakoribb tetű által okozott emberi megbetegedés a fejtetvesség. Zárt közösségekben (család, gyermekközösségek) gyorsan terjed, és amennyiben nem sikerül a közösség minden tagját egyszerre hatékonyan kezelni, gyakori az újrafertőződés. E jelenségnek a tetű életciklusában található a magyarázata.

A fejbőrre került nőstény tetű a hajszálak tövéhez ragasztja petéit, a serkéket. A serkékből 5-8 nap alatt kelnek ki a lárvák és 2-3 hét alatt válnak ivaréretté. Az ivarérett nőstények 1-5 nap múlva kezdik el a peterakást, és 2-4 hetes életük során átlagosan 100 petét raknak.

A fentiekből érthető, hogy amennyiben nem sikerül minden tetvet és serkét elölni, akkor a páciens időről időre újra fertőzni képes. A fertőzőképesség megítélését nehezíti, hogy a serkéket (függetlenül attól, hogy élők illetve elhaltak) nehéz a hajszálakról eltávolítani, valamint hogy a jelenleg kapható tetűirtó szerek nem egyformán hatékonyak a tetvek illetve a serkék ellen. A hajszálon szabad szemmel látható serkék lehetnek élő peték, kezelés során elölt peték, illetve a kifejlődött lárva által elhagyott pete-tokok egyaránt.

A tetvesség felismerése

A fejtetvességre leggyakrabban a fejviszketés okának vizsgálatakor illetve gyermekközösségekben végzett szűrővizsgálatok során derül fény.

A hajas fejbőr és haj alapos (esetleg nagyítóval történő) vizsgálatakor elsősorban a serkék észlelhetők, főképp halánték- és tarkótájon. A haj havonta átlagosan 1-1,5 cm-t növekszik, növekedésével arányosan a serkék távolsága egyre nő a hajszál tövétől és így a fertőződés körülbelüli ideje is meghatározható. Élő tetveket csak ritkán, kiterjedt tetvesség esetén lehet megfigyelni, mert átlagos fertőzöttség esetén egyszerre "csak" mintegy 10-15 élő tetű tartózkodik a fejbőrön, és azok is kerülik a nyilvánosságot.
A fejtetű
A kórokozó és terjedése

A fejtetű (Pediculus humanus var. capitis) 2-4 mm nagyságú, ovális alakú rovar. A színe általában áttetsző szürke, de vérszívás után vörösesbarnává válik. Petéit (serkéit) a hajas fejbőrön, a hajszálak tövéhez rögzíti, egy cementszerű anyaggal erősen odaragasztva. Ritkán a szempilla, szemöldök, szakáll illetve bajusz szőrzetét is megbetegítheti.

A fejtetvek vérszívás útján táplálkoznak. Vérszívás során a fejbőrbe véralvadásgátlót és egyéb kémiai anyagokat fecskendeznek be, mellyel szemben a gazdaszervezet idővel allergiássá válik. Ez viszketésben és allergiás bőrreakciókban nyilvánul meg. A viszketés miatti intenzív vakarózás során a fejbőrön sebek képződhetnek, melyek könnyen felülfertőződhetnek baktériumokkal, másodlagos gennyes fertőzést létrehozva.

A tetvek repülni, ugrani nem tudnak, de viszonylag gyorsan másznak a fejbőrön. Kerülik a fényt, ezért ritkán láthatók. A fejbőrön kívül (használati tárgyakon) 2-3 napig életképesek maradhatnak. A Pediculus humanus csak embereket képes megfertőzni, a betegség tehát emberről-emberre terjed. A fertőzés könnyen átvihető a fejek szoros érintkezése révén illetve hajjal kapcsolatba kerülő tárgyak (széktámla, fésű, kefe, hajgumi, hajvágó olló, törülköző, sapka) közvetítésével. Ezért téves az az elképzelés, hogy a tetvesség csak a rossz higiénéjű emberek betegsége, hiszen a fenti módokon bárki elkaphatja. Az azonban tény, hogy a rossz higiénés viszonyok között élőknél (hajléktalanoknál, nem tisztálkodó egyéneknél) súlyosabbak a tünetek, nagyobb az élő tetvek száma és ezáltal a fertőzőképesség, és gyakoribb a felülfertőződés. Másrészről jó higiénéjű személyeknél, néha nehéz a fejbőr-viszketés hátterében észrevenni a tetvességet, mert ilyenkor kevés az élő tetvek és a serkék száma is, az élő tetvek elrejtőznek, a serkéket pedig, különösen világos hajzatban, néha csak hosszas keresés után lehet megtalálni.

A fejtetvesség járványszerű előfordulása elsősorban gyermekközösségben lép fel, főleg óvodáskorban és az általános iskola alsó tagozatában.

A tetvesség tünetei

A fejbőrön, főleg fülek mögött és tarkótájon apró, csepp alakú, 0,5-1 mm nagyságú, szürkésfehér serkék láthatók, amelyek a hajszálak hossztengelyével hegyesszöget alkotnak, és - a korpával ellentétben - nem húzhatók le könnyen a hajszálról, kézzel nem lehet lesöpörni. A kifejlett tetvek fénykerülők, szabad szemmel csak akkor észlelhetők, ha nagy számban vannak jelen.
A fejtetvesség leggyakoribb tünete az erős viszketés. A viszketés részben allergiás alapon jön létre, az allergia kialakulásához általában 10-14 nap szükséges. Ezért a fejtetűvel való első fertőződéskor az erőteljes viszketés csak 1-2 hét múlva jelentkezik. Ismételt fertőződéskor azonban a viszketés azonnal kialakul, mihelyt az apró vámpír vérszívásba kezd.
Az érintett bőrterületen, főképp halánték- és tarkótájon apró, vöröses, enyhén elődudorodó kiütések jelennek meg, melyek felszíne az erős viszketés miatt gyakran elvakart, hámhiányos vagy varas. A vakarás miatt főképp gyermekkorban illetve rossz higiénés körülmények között másodlagos bakteriális fertőződés (ótvar) alakulhat ki, melyet a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása kísérhet. Lényegesen ritkábban a nyakon, válltájon 0,5-1 cm-es halvány kékes foltok (macula coerulea) láthatók, a tetvek vérszívásának nyomaként.
Nézzen szét nálunk
Képgaléria
Hírek és újdonságok
Friss blog posztok
2024. November 20.
A PCOS kialakulásának pontos oka még nem ismert, de kutatások szerint az elhízás és az inzulinrezisztencia jelentős szerepet játszik a szindróma patogenezisében. Az inzulinrezisztencia miat
2024. November 15.
A szeptember beköszöntével sokan tapasztalják, hogy az őszi időjárás, az iskolakezdés és a munkahelyi visszatérés együtt jár egyfajta megfázási hullámmal. Ilyenkor a betegségek szám
2024. November 14.
A felfázás, vagyis az akut húgyúti fertőzés (UTI), gyakori egészségügyi probléma, amely évente milliókat érint világszerte. Különösen jellemző a nőkre, akik közül sokan életük s
Hétfő   
07:00 - 16:00
Kedd   
07:00 - 16:00
Szerda   
07:00 - 16:00
Csütörtök   
07:00 - 16:00
Péntek   
07:00 - 16:00
Szombat - Vasárnap   
Zárva
  
  +36 1 / 800 9333
  +36 30 / 633 0961
  1135 Budapest, Jász u. 33-35.